Lust From Beyond – Vágyrajárók

Folytatást kapott a két és fél éve bemutatott Lust From Darkness, ami egy okkult témákat is feszegető, erotikában és fétisekben gazdag játék volt. Az alkotók az előzmény jó fogadtatása láttán, szinte azonnal belefogtak az új epizód elkészítésébe, amit szemmel láthatóan a többet-magasabbra elv mentén raktak össze. De vajon elég ennyi, egy jó folytatáshoz?

Az irodalomban és filmekben a horror műfaj természetes kelléke a szexualitás, azonban a videójátékok esetében a többség kevésbé toleráns a szex ábrázolásával kapcsolatban. Kezdetekben az alkotók a technikai korlátokkal magyarázták az explicit tartalmak mellőzését, napjainkra azonban inkább arról lehet szó, hogy a nagyobb fejlesztők nem szívesen rántják magukra a vizes lepedőt. Bár akadnak horror és egyéb játékok, amelyek kendőzetlen mutatják be a testiséget, a szexualitás általánosan háttérbe szorult, azonban az indie stúdióknak is köszönhetően változni látszik ez a kicsit álszent gyakorlat.

A Lust From Darkness felerészben Kubrick Tágra zárt szemek című filmjére hajaz, másrészt egy hamisítatlan lovecrafti rémálom. Természetesen az újabb felvonás is ezekre az alapokra épít. A Lust From Beyond főszereplője Victor Holloway, aki egy romantikusnak induló este alaposan helybenhagyja barátnőjét. Hamar kiderül, hogy a férfi fejében nincs minden rendben, ugyanis rendszeresen furcsa, groteszk, erőszakkal teli világot vizionál, amiből mindenáron szabadulni szeretne.

A férfi némi nyomás hatására bevállalja a terápiát, azonban rá kell döbbennie, hogy Austerlitz doki nem az akitől segítséget kaphat. A Blackmoore-i hotelben furcsa küllemű személyzet téblábol, a vékony falakon vad együttlétek hangjai szűrődnek át, mígnem teljesen elszabadul a pokol. A történet újfent az előző részben megismert szekta körül forog, ahogy Lusst’ghaa sem maradt ki a bejárható helyszínek közül, amely olyan mintha H.R Giger és H.P Lovecraft összepacsiztak volna.

A Lust From Beyond bátran és kendőzetlen mutatja be a szexualitás szinte minden formáját, nem takargat semmit, bár lehetőség van cenzúrázott formában is tolni a játékot. Az alkotók minden szabadosság ellenére nem mentek el az öncélúság irányába, legyen szó orális szexről, minden az élet természetes részeként van tálalva, de azért szélsőséges jeleneteknek is szemtanúi (vagy részesei) lehetünk. A játékmenet alapvetően a lopakodásra, menekülésre épít, alkalmanként azonban akciózni is kell, amely során kést és/vagy pisztolyt (nem a sajátunk!) használhatunk.

Maradtak a rejtvények, ismét vannak felcsipegethető dokumentumok, amelyek szépen árnyalják a sztorit. Érdekes adalék, hogy emberünk az átélt, vagy megtapasztalt szörnyűségek hatására képes elveszíteni józan eszét, ilyenkor lehetőség szerint keresni kell egy gyógyszeres szekrényt, különben elveszíthetjük tájékozódó képességünk, ami az idegen világban különösen kellemetlen tud lenni.

A játék nagyjából nyolc-tíz órás, ami mindenképpen előrelépés az előzményhez képest. Az összkép és narratíva az alacsony költségvetés fényében elfogadható, ugyanakkor a karakterek animációján és a szinkronon lehetett volna még dolgozni, ahogy egyes környezeti elemek is elnagyoltnak tűnnek. A testnedvekkel írott sztori kellemes csalódás, jelentős újításokkal nem szolgál, azonban a korábbi forgatókönyvnél mélyebbre hatol, bár a logikával időnként meggyűlik a baja.