LEGO Brawls teszt – Ez bizony egy csúnya KO

Nem meglepő, ha egy verekedésre kihegyezett játékban akad pár KnockOut. Itt viszont más a szitu, a LEGO Brawls-tól mindenki KO, de leginkább a játékosok, mivel csontra hülyének vannak nézve és ráadásul még be is vannak palizva. Egy LEGOsított Super Smash Bros.? Kellhet ennél több?

Ennél több? Ajaj, bizony ám, hogy kellhet, ugyanis ez a nagy büdös semmi szintjén mozog. De kezdjük ott, hogy a fejlesztő, a Red Games egy borzasztóan fiatal csapa, 2019-ben alakultak és a mobiljátékok piacát lőtték be maguknak. Olyan partnerekkel dolgoztak együtt, mint a Hasbro, a Universal, vagy a Nickelodeon mobiljátékok készítése kapcsán és itt van a kutya elásva. A LEGO Brawls eredetileg egy mobil játék volt és utólagosan predesztinálták fel arra, hogy minden platformot meghódítson.

Lehet emiatt érződik borzasztóan kevésnek ez a kamu LEGO Smash Bros. Ami működik mobilon, azt nem elég átpakolni 40 euróért konzolokra és PC-re, mert ott ennyi pénzért már minőséget és tartalmat sem ártana felmutatni. Ezek pontosan azok a jellemzők, amivel ez az alkotás nem büszkélkedhet, itt az eladások tekintetében a brandnek kell teljesíteni és eladnia a szart, amit a LEGO címszó alá összehánytak.

Kezdésnek nekieshetünk egy oktató verésnek, ami azonnal elveszi a kedvünket az egésztől, ugyanis szembesülnünk kell a silány és rendkívül prinyó játékmenettel és harcrendszerrel. Alap támadások és speckó képesség elsütése, körülbelül ennyivel kell beérnünk, de legalább kapunk egy lapos testreszabhatóságot, azaz milliónyi kis LEGO elemből rakhatjuk össze magunkat, járgányt választhatunk és különböző pózokat alkothatunk.

FELGO! Ja, nem! LEGO!

A játékmenet kapcsán túl sok érdekességre senki ne számítson. Van egy támadásunk és ennyivel kell beérnünk, csapkodjuk le a többi másmilyen kosztümben idétlenkedő LEGO figurát. A pályákon elszórva alkalmi képességeket, power-uppokat gyűjthetünk össze és ezek használat dobja fel és fokozza valamelyest a kialakult káoszt. Az alap életerő töltő pizza, pisztoly és száguldó ököl mellett vannak téma specifikus őrületek is, a western kulisszái között lovakkal, sínautókkal, dinamittal támadhatunk, a Jurassic World világában Velociraptort uszíthatunk a többiekre, míg Pirate díszletében ágyúval vagy kincsesládából pénzérméket lődöző háti fegyverrel támadhatunk. Ha valaki karcsúnak érzi a koncepciót, az jó helyen kapizsgál, ennél manapság jóval többre van szükség a PC-s és nagykonzolos játékok, de még a gyerekeket megcélzó projektek esetében is.

Némelyik pályán átvehetjük az irányítást a háttérben elhelyezkedő vagy megidézhető lény, teremtmény, esetleg eszköz fölött, amivel (olykor végzetes) előnyhöz juthatunk. A Ninjago pályán egy robotikus sárkánnyal oszthatjuk a népet, míg a Jurassic World világában egy betrappató dínóval falhatjuk fel az ellenfeleket. Ezek a világok egyébként Téma néven futnak (Háromféle Ninjago, Castle, Alien Conquest, Jurassic World, Pirate, Space, Vidiyo, Western) és sok esetben a fix játékcélt is meghatározzák, van ahol csak a kontrollpont megtartása a feladatunk, de van ahol gyűjtögetnünk kell. A különböző világok témái a más játékokból és a manapság népszerű Battle Pass rendszer szerint működnek, azaz gyűjtjük a pontokat, lépjük a szinteket és kapjuk az újabb tartalmakat. Annyi kiegészítőt farmolhatunk ki, hogy hónapokra le leszünk kötve, kár, hogy egyáltalán nem motiváló a rendszer. Gyűjtögethetünk és lezárt ládákat nyithatunk ki, melyekkel újabb kosztümökhöz juthatunk, feltéve, ha kellőképpen türelmesek vagyunk. Pozitívum, hogy legalább plusz mikrotranzakciókkal már nem húznak le.

LEGOmbolnak rólunk egy kis pénzt

A Free-for-Brawl, azaz a 8 fős Local vagy Online zúzda rendszerint átláthatatlan, követhetetlen és értelmetlen, de a csapat alapú, terület foglalós 4 fős coop esetében sem sokkal jobb a helyzet. Egyes témák egyedi játékmódokkal is szolgálnak, így a battle royale mellett lesz 15-ös gyilkolási limites agymenés is. Sajnos értelem egyikben sincs, taktika vagy stratégai még annál kevésbé sem, így még a gyerekek is a vártnál hamarabb unhatnak majd bele. Oké, hogy a LEGO alapok miatt könnyed játékmenetet kapunk, na de, hogy ennyire súlytalan, erőtlen, ratyi legyen minden az azért már túlzás. Az ütéseink és a találataink olyanok, mintha lufikat pacskolnánk egy légycsapóval és az ellenfél életerejének legyakása semmilyen visszacsatolással nem jár. Fájdalmasan erőtlen és buta a LEGO Brawls, meg kellett volna maradni inkább mobiljátéknak és nem okozott volna csalódást.

Vizuálisan kellemesen színes és LEGO világokra jellemző megvalósítást kapunk, igaz azért a részelteket nem sikerült túlzásba vinni. A pályák többségükben frenetikusan fantáziátlanok, pár platformelem elem egymásra hányását csak a már említett beépített események mentik meg valamelyest. Az audio részleg elszabotálhatta a munkát, ugyanis pár ütés és támadás hangeffekten kívül másra nem futotta, kapunk olyan istenigazán béna zenéket és indulhat is az aprítás. A matchmaking egészen gyorsan összerántja a csapatokat, ami a cross-play funkciónak is köszönhető, többségében próbál úgy válogatni a rendszer, hogy azonos szintű LEGO emberkéket tegyen egy placcra. Teljességgel érthetetlen, hogy miért nem lehetett egy építős opciót is elérhetővé tenni, ahol egyedi pályákat lehetett volna létrehozni és azokat megosztani a nagyközönséggel? Egy ennyire minimál koncepciónál sok esetben szoktak a közösség kreativitására támaszkodva tartalmat gyártatni. Itt még erre is lusták voltak.