Skábma: Snowfall – Mágikus számi rege

Sok videójáték van, ami a történetmesélésen és szórakoztatáson túl az ismeretterjesztésre is hangsúlyt fektet, ebbe a kategóriába tartozik a címszereplő kalandjáték, aminek segítségével megismerhetjük kicsit a számi kultúrát és mondavilágot.

A számik Észak-Európa őslakosai, akik a jégkorszak beköszönte előtt még jóval délebbre laktak, északra vándorlásuk részben más északi népek (norvégok, finnek és svédek) megjelenésének köszönhető. A számi nemzet tagjai jelenleg négy országban élnek. A számikra az ezerhatszászas évek végéig jellemző volt a nomád életmód, bár életmódjuk azóta jelentősen megváltozott, továbbra is természetközeli népnek tartják magukat. A független Red Stage Entertainment ügyesen építette be a hagyományos számi történeteket és mitológiát a játékba, aminek köszönhetően egy érdekes és küzdelmes világban merülhetünk alá.

A történet főszereplője Ailu, egy fiatal rénszarvaspásztor, akinek egyik nagy álma, hogy egyszer saját állata legyen. Ailu nagybátyjával és annak családjával egy faluban (siida) éldegél, amely messze északon található, ám ahova a külvilág egyre inkább utat talál magának, egyre több kívülálló keresi fel a területet. Egy átlagosan induló napon az egyik rénszarvas elkóborol, ezért Ailu utána indul, hogy helyes irányba terelje, azonban a közeli kátrányégetőben egy robbanás történik, ami nem várt események láncolatát indítja be. Ailu az elkóborolt állat nyomában rátalál egy díszes Noaidi dobra, a Goavddis a számi gyógyítók eszköze volt, egykor a szellemekkel való kapcsolattartásban és a láthatatlan világ (sáivu) felfedésében segített.

A robbanást követően embert, állatot és növényeket sem kímélő fertőzés üti fel a fejét, ami csak a mágikus erővel felruházott Goavddis segítségével fékezhető meg, így Ailu ősei nyomdokában a négy elemet uraló szellem felkutatására indul. A bagoly (Skuolfi) a levegőt, a medve (Guovza) a földet, a pisztráng (Cámsa) a vizet, míg a róka (Rieban) a tüzet tartja kontroll alatt, ezekre nagy szükség van a kaland során. Széloszlopokat generálva felgyorsítható az utazás, a föld erejét kihasználva pl. fatörzseket dönthetünk ki, hogy azokat hídként használjuk, a vízzel sebeinket gyógyíthatjuk a tűzzel pedig felperzselhetjük az áthatolhatatlan akadályokat.

Bár a Skábma címkéje szerint akció-kalandjáték, a komolyabb bunyókat bátran zárójelbe tehetjük, mert a játékmenet nagyobb részét a nyomkeresés és a különböző platform-részek legyűrése teszi ki. A tájékozódást a dobunk könnyíti meg, aminek hangjára láthatóvá válnak a követendő nyomok, illetve a történet szempontjából érdekes  feliratok, rajzok és objektumok. A haladást segítő képességek fokozatosan nyílnak meg, dupla ugrással vagy a már említett légoszlopok segítségével olyan helyekre is feljuthatunk, ahova egyébként nem. Sajnos a platform-mechanika nem túl kiforrott, nagyon pontosan kell időzíteni és gyenge kamerakezelés és darabos mozgás sem teszi élvezetesebbé ezeket a részeket.

A főcsapás mellett kisebb mellékküldetéseket is kapunk, amiket érdemes teljesíteni, ugyanis sok érdekes adalékkal szolgálnak a számi kultúrával és mitológiával kapcsolatban. A játék során megismert karakterek érdekesek és könnyű megkedvelni őket, a Unity motorral életre keltett északi tájak pedig csodásan festenek. A hangulat nagyon erős, az átvezetők alatt kiélvezhetjük a számi nyelv szépségét a történet pedig igazán szívbemarkoló tud lenni. Nagyon bánt, hogy ennyire végletekben teljesít a játék, ugyanis helyenként nagyon frusztráló tud lenni, miközben több szempontból is varázslatos.