Aliens: Fireteam Elite – Ez aztán a csótány irtás

Szerző: Game One Admin

2021.08.30.

Egy nagyon fiatal fejlesztőcsapat, a 2015-ben Kaliforniában három iparági veterán által alapított Cold Iron Studiosnak érett be az első gyümölcse idén nyáron és az annak rendje és módja szerint meglepetést is okozott. Nem egy nagyköltségvetésű alkotás, de ennek ellenére egy élvezetes, ügyes megoldásokkal felvértezett kooperatív shooter, a célközönség pedig legfőképpen az Alien franchise rajongói.

2021 legérdektelenebb címe díjra is érdemes volt nálunk az Aliens: Fireteam Elite, egészen addig, míg le nem nyomtuk az első küldetést és magával nem rántott a második Aline filmre jellemző hangulat. A James Cameron rendezte Aliens, a Ridley Scott féle horrorisztikusabb műfaj helyett sokkal tempósabb, akciódúsabb megközelítésben mesélte el az idegenekkel való küzdelmet és pontosan ez jellemzi a Fireteam Elite-et is. A falakból, szellőzőkből, üregekből tucatszám özönlenek felént a dögök, a három fős csapat pedig önjáró lövegeket, aknákat telepítve, vállrakétás képességeket bevetve, rohanós tempójú savontást rendez a Xenomorphok sorai között.

Ne idegenkedjünk a mészárlástól

Négy, egyenként három pályából álló sztoriküldetést kapunk, ezek persze nem okoznak túlságosan pozitív meglepetést, egyszer egy dokit kell felkutatnunk és kimenekítenünk, máskor meg az LV-895-ön küzdünk az idegen dögök mellett, valamint a Weyland-Yutani egységeivel szemben is. Többségükben szakaszokra osztott lineáris cső pályák, ahol úgy bő 20 percünk van a túlélésre, az olykor özönlő dögöket aratva, kapcsolókat aktiválva és adott pozíciót tartva megvárni a tovább vezető irány feltűnését. Egyik másik filmből ismert ikonikus helyszín szívdobogást, libabőrt is képes kiváltani, de a rengeteg unalmas szakasz között ezek eltörpülnek.

Addig, míg el nem jutottunk a későbbi küldetések azon részéhez, ahol a felfegyverzett android sereggel is össze kellett csapnunk, nem tudtuk hová tenni a játékba írt fedezékrendszer használatának értelmét. A savtartályok állandó mozgást követelnek meg, mert vagy testközelből szétkaparnak, pofánkba robbantják a savat, leköpnek, ránk ugranak, esetleg magasba emelve marcangolnak. A szintetikus gépesített fegyveresek esetében viszont tökéletes a fedezékek mögül osztott fejlövéses harc, a falakat megközelítve karakterünk egy gombnyomásra bevágódik, átugarhatja az alacsonyabb barikádokat, vagy könnyedén válthat irányt a védelmet biztosító fedezék oldalára simulva.

20 különböző ellenfelet pakolnak elénk és ebből egy híján tucatnyi Xenomorph variánst kell felszecskáznunk. Az alap dögökön felül rendszerint ránk rontanak tűzsebzést okozó, távolról savlabdákat köpködős, vagy hatalmas maró robbanást okozó variánsok is, és nem ritka a tank szerű hatalmas Dronok vagy a királynőt védelmező páncélozott, öklelős Pretorianok feltűnése sem. A gunplay kellemes, főleg a filmből ismert Pulse Riflet vagy az állatt Smartgunt elénk csapva rendesen onthatjuk az ólmot. A váratlan támadások esetén, mikor egy idegen dög leterít még egy kis QTE szekvenciát is abszolválnunk kell, a kisebb sérülések érdekében, de ezt a funkciót talán felesleges volt bele erőltetni a koncepcióba.

Éljen az Alien

Mivel egy többjátékos shooterről van szó, így egyértelmű, hogy nagy hangsúlyt kapott a testreszabbhatóság. A játékban teljesített napi és heti kihívások fizetőeszközökkel és Challenge Cardokkal látnak el, utóbbiakkal jókat hazárdirozhatunk, mivel még tovább tudjuk növelni a kihívást, melynek eredménye az esélyes szopás mellett a komolyabb jutalom zsebre rakása is. A százat meghaladó fejlövéselt Xeno egy küldetés alatt, vagy a dupla sebződésünk, esetleg időre elvégzendő küldetések szerepelnek az egyszer használatos kártyákon, így jól érdemes meggondolni, hogy mely barátainkat szervezzük be a darálásra.

Jellemző a játékmenetre, hogy komolyabb szinteken minden a csapatjátékon és az összedolgozáson múlik, pedig csak egy agyatlan golyópumpálásról van szó. Érdemes úgy válogatni a csapatösszeállítást, hogy a Demolisher vagy Gunner által képviselt tűzerő mellett legyen a csapatban támogató egység is. A Doc gyógyít, míg a Technician turretek telepítésével járul hozzá a csapat savontásához. Extra felszereléseket egyébként minden kaszt vihet magával, vagy szerezhet is az ellenőrzőpont szerű szakaszoknál, így Sentry Gunokat, Drónokat, elektromos vagy tűzsebzéssel felvértezett tölténytárakat és aknákat aktiválhatunk a túlélés reményében.

Facehugger halálos ölelése

Fejlődnek a kasztjaink és a fegyvereink is, minden stukkerhez újabb kiegészítőket szerelhetünk, a dögös festések mellett. Pont olyan módban kapjuk az újabb és erősebb kiegészítőket, ahogy a későbbi pályák is egyre durvább dögöket zúdítanak ránk. A kezdeti Pulse Rifle idővel kaphat Scopeot és nagyobb sebzésű lövedékeket is. A négy kasztunk is fejlődik, a szintlépésekkel pedig egyre több helyet oldhatunk fel a PERK panelünkön, ahol a játékos maga sakkozhatja ki a számára legmegfelelőbb képesség láncot, mivel magokkal (Core) és módosítókkal (Modifier) erősíthetjük a képességeinket.

A technikai megvalósítás ügyesen bánik az ikonikus környezettel, látványos bolygófelszínek, a szűk folyósókkal, a jövőt idéző űrhajók hangáraival, amihez kicsit talán ütősebb fény/árnyék effektorgiát is felvonultathattak volna és még a mesterséges intelligencia is okosodhatott volna egy cseppet. Gépi társakkal értelmetlen az egész, mert pont az élő társak okozta összedolgozós, érzelem gazdag mókától esünk el, arról nem is beszélve, hogy állandóan az utunkban téblábolnak a gép terelte katonáink. Az animációk is gyakran suták és minimalisták, a különböző vertikális vagy horizontális felületekre való feljutás is nevetségesen megy végbe, ahogy az útkeresés is befulladhat és könnyen beragadó céltábláink lesznek.

Összegzés

Egy fantasztikus nyár végi meglepetés, ami úgy idézi meg a második Alien film hangulatát, hogy legszívesebben sósavat pisilnénk örömünkben. Normál egyjátékos sztori módot nem kapunk, így kicsit egykaptafa, sablonos, klisés, scriptelt, lineáris pályákat kell végigdarálni, de az autentikus helyszínek, fegyverek és az ötletes PERK rendszer kárpótol a kicsit középszerű összkép miatt. A Cold Iron Studio megmutatta a Gearboxnak, hogy miként kellett volna hozzá nyúlniuk az Alien szériához, pedig az Aliens Fireteam Elite bizony közel sem lett egy korszakalkotó cím.

Pozitívumok

Negatívumok

0 %
Szerkesztőnk értékelése

Oszd meg a cikket barátaiddal!

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on pinterest
Pinterest
Share on skype
Skype
Share on whatsapp
WhatsApp
Share on email
Email

Értékelj:

5/5