Death Stranding Director’s Cut – Hogyan lehet valami még tökéletesebb?

Szerző: Game One Admin

2021.10.19.

Lassan két éve annak, hogy megjelent Kojima legutolsó a játékos társadalmat kettéosztó, de egyben zseniálisan egyedi alkotása, a Death Stranding. Közben megérkezett a PlayStation 5 és bizony számos olyan funkciót rejt az új vas, ami egy előző generációs csodát bizony teljesen más megközelítésbe hozhat. Nézzük milyen újdonságokat ígér Sam Porter Bridges történetének rendezői változata.

Kezdésnek pattintsuk is fel a motorháztetőt és nézzük technikai oldalról milyen változásokat észlelni, meg van-e a generációs ugrás. Kaptunk kétféle grafikai opciót, a performance modeban felskálázott 4K mellé próbáltak 60 FPS-t előirányozni, de néha előfordulnak esések. A Fidality mode-ban natív 4K-t kapunk szintén 60 FPS-t megcélozva és érdemes talán a szebb látvány és az alig csökkenő FPS szám miatt inkább ezt választani (főleg az átvezető videoknál tapasztalni csökkenést). Az egyre népszerűbb szélesvásznú monitorok kapcsán elérhető egy 21:9-es mód is, amit egyszerűen a képernyő felső és alsó részében egy fekete csíkkal oldottak meg.

Apróbb élsimítással kapcsolatos problémákat lehet észlelni a távolban lévő dolgok esetében, de a PlayStation 4 Pro változathoz képest ég és föld a teljesítményben tapasztalható különbség. Akkor realizálódik az új konzol jelentősége és képességei, amikor egymás után kipróbáljuk őket, döbbenet az eltérés, mind FPS szám tekintetében, mind pedig az élességet, részletességet tekintve. Az SSD itt is látványosan teljesít, ha mondjuk egy Cinematic, vagy éppenséggel gyorsutazás okán töltőképernyőt kapnánk, akkor ezentúl már nem lesz idő bontani egy sört, 3-5 másodperc közötti időintervallummal kell számolnunk. PlayStation 4 Pro-n futárkodva simán bámulhattuk akár fél percig is a töltőképernyőket, szóval a PlayStation 5 esetében, a Fast Travel ezúttal már tényleg Fast Travel lett :D. 

A korábbi mentésünket könnyedén áthozhatjuk az új konzolra, pedig reménykedtünk abban a megoldásban, hogy majd egy mini küldetéssel oldják meg a dolgot, ahol el kellett volna A-ból B pontba vinni a mentésünket kvázi, mint egy rendelést és csomagként leadhattuk volna. Kojimatól simán várhattunk volna egy ilyen megoldást. A 3D Pulse Headset ezúttal nem durrant talán akkorát, mint tette azt a Returnal esetében, de azért szépen hozza az elvárt szintet, viszont ami elmaradt hangzásban az vastagon jelentkezik a kontroller esetében. A DualSense brutál sokat ad hozzá az minőséghez, egy teljesen új játékélménnyel ajándékozza meg a PlayStation 5-ös felhasználót.

A Haptic Feedback visszaadja a markunkban, amikor sima felületen megyünk és más, amikor durvább terepen, esetleg vízben vagy hóban csapatunk, de érezni a szelet is, amikor iszonyatosan fúj. Az Odradek letapogatóját használva a terep felmérését szintén máshogy közvetíti, de a lényeg, hogy kimagaslóan jó a DualSense nyújtotta élmény, és akkor még ott vannak az adaptív ravaszok is. Ezek máshogy keményednek fel igazából minden fegyver esetében, plusz a gránátok és gránátvetők használatakor a távolságot is a ravasz lenyomásával szabhatjuk meg. Ja, és nem mellesleg még azt is érezni lehet, hogy mennyi van még Sam hólyagjában, mikor dob egy sárgát. De azt is átadja, ha egy nehezebb fuvart szállítunk és egyensúlyoznunk kell, de egyébként még a járóváz is befolyásolja a ravaszok teljesítményét.

A kontroller hangszórója is kifejezetten aktív, BB sírásán felül a fű susogása is hallatszik lopakodásnál, loccsan a víz, mikor átgázolunk rajta a rakománnyal, kövek koccannak a lábunk alatt, és attól függően ropog a hó, hogy milyen tempót diktálunk éppen. Igazából már csak az eddig felsoroltak miatt (szebb, gyorsabb, DualSense és 3D Pulse Headset élmény) megéri kicsengetni a 4 rugót a rendezői változatért és bizony nem csak technikai, hanem tartalmi frissítést is kapott a játék.

Lőtér és versenypálya, újdonságok a javából

Minden nagyobb központnál/magánszobánál megtalálható már a lőtér! Ezentúl már nem élesben kell rájönnünk a fegyverek működésére és szerencsétlenkedni az ellenfelek ellen, ugyanis itt minden megszerzett fegyvert ki tudunk próbálni. Hát persze, hogy nem maradhatnak el a kihívások sem (Kiképzések), heti szinten frissülő online rangsorolt kiképzéseken vehetünk részt, a jó szereplésünk alapján pedig medálok, nyersanyagok és lobogók ütik a markunkat. A lehető legrövidebb idő alatt kell teljesíteni az aktuális feladatot (például 6 öszvér elkapása), és ha a bónusz feladatokat is hozzuk, akkor már csak egy dolgunk van, átlépni a célvonalat. A lőtér egy nagyon jól sikerült játékmód, tartalmas jó pár órát el lehet vele szórakozni, főleg a sok fegyver miatt, mert 28 kiképzés van, nem is beszélve a heti friss kihívásokról (hetente négyet kapunk).

A versenypályát egy levél segítségével fogjuk tudni felépíteni, ugyanis abból derül ki, hogy hol is található az a burkoló (ami igazából ugyanaz, amivel az utat lehet építeni), ahova a kellő mennyiségű nyersanyag hozzáadása után megépülhet a pálya. A Fragile Circuit Racing Modeban három kör alatt a lehető legjobb időt kell elérnünk, vagy a háromkerekű mocival, vagy a teherautóval, vagy pedig az új Roadster sportverdával. A pálya egy hosszabb és egy rövidebb útvonalból áll és ezeket inverz módban is teljesíthetjük a hetente érkező rangsorolt futamok esetében, természetesen értékes jutalmakért cserébe. A választható zenék kicsit javítanak az elsőre lagymatag körözgetéseken, de egy órára azért simán rá lehet kattanni, hogy minél jobb eredményt érjünk el.

Egyes helyeken felvehetünk különleges rangsorolt rendeléseket is, ami meghatározza, hogy hova szállítsuk le a csomagot egy megadott időn belül és még azt is kiköti, hogy milyen járművet használhatunk a feladat teljesítéséhez.
A Director’s Cutban már azt is lehetővé tették, hogy újra lenyomhassuk a boss harcokat, viszont ennél talán izgalmasabbak a rangsorolt rémálmok lehetősége. Megmérettethetjük teljesítményünket a közösséggel, miközben olyan kritériumokat kapunk egy boss ellen, hogy a meglévő fegyvereinket használva a legrövidebb idő alatt győzedelmeskedjünk és próbáljuk meg az életerőnkből a lehető legtöbbet megőrizni.  Nagyon rámentek a Director’s Cut esetében a közösségi versengésre, szinte minden kapott valamilyen rangsorolt lehetőséget. Kifejezetten jópofa opció ez, főleg ha belegondolunk, hogy eddig is egy közösségi játék volt a Death Stranding, csak most már nem csak egymás segítéséről, hanem egymás pontjainak megdöntéséről is szól a játék!

A tartalmi bővítés mesterfoka

Három újabb misszióval egészítették ki a történetet, ami egy barlangos, lopakodós (megidézi a Metal Gearek hangulatát), új ellenfeleket is tartalmazó (maszkos katonák egy új csoportosulása) szakaszon játszódik és Higgs is szerepet kap benne, de nyilván nem fogjuk elspoilerezni az eseményeket.
Lett egy új fegyver a Maser Gun (sokkoló pisztoly), ami a nehézkes célzása ellenére elég jó hatásfokkal működik, és viszonylag a játék elején megkaparinthatjuk. Képes leállítani az ellenfelek járműveit és a vizes szakaszokon jó taktikai lehetőségek rejlenek az elektromosságában. Ezentúl az öszvér telepeken használhatunk telepített géppuskákat is, és ráadásul még a harcrendszert is bővítették. Sam most már pankrátor mozdulatokat is képes bevetni, nem akadály neki a nekifutásból páros lábbal való rúgás, vagy a klasszikus széttárt karos rávetődés (hassal) sem. Vannak új zenék a játékban, még mindig zseniális atmoszférát tudnak teremteni a csomagok szállítása közben!

Megjelent a Very Hard nehézségi fokozat is, viszont alapvetően azt tapasztalni, hogy a Director’s Cut a játék elején kicsit jobban kézen fogja a játékosokat, főleg a Maser Gun korai hozzáférésével és az egyik új támogató járóvázzal a Support Skeletonnal (ennek segítségével Sam sokkal könnyebben bír mindent, kevésbé fárad, több cuccot képes vinni).  Mikor Bridget testét visszük az égetőbe, akkor még fel is ajánl a játék különböző útvonalakat magyarázatokkal (például erre a magasság különbségek miatt létrára vagy mászókötélre lesz szükség, erre lankásabb, de nagyobb a távolság) megkönnyítve a sikeres célba érés esélyeit!

Bevezetésre került pár újabb szállítást megkönnyítő eszköz, amik nem rontanak a játékélményen, nem fogunk eltunyulni, tökéletesen ütemezték őket. A Buddy bot (pajtás robot) szállító robot az önálló fuvarozás mellett már arra is képes, hogy intelligensen kövessen minket tele durrantva csomagokkal.  Sőt, a visszaúton felpattanhatunk rá (a támadás kockázatának figyelembevétele mellett), hogy elvégezzük az apróbb tennivalóinkat, elköltsük a vacsorát, vagy megtervezzük a következő utunk részleteit. Kaptunk egy ugratót is, amivel esetleg sikeresen átrepülhetünk kisebb szakadékokon, és motorunkkal a levegőben még mutatványokat is végrehajthatunk, ezzel megteremtve az érdekes fotók készítésének lehetőségét.

A királis híddal, ami egy kisebb és könnyebben megépíthető híd (csapadék esetén sajnos nem működik), gyorsabban nyerhetünk egérutat egy szorult helyzetben. Kaptunk tovább egy király rakománykatapultot, amit megpakolva kilőhetjük a csomagjainkat és azt pár száz méterrel arrébb egy ejtőernyő segítségével biztonságosan landoltathatjuk, a nehezebb, veszélyesebb terepek előtt vehetjük jó hasznát, ezzel mérsékelve a csomagvesztés mértékét. Nem utolsó sorban pedig a hátizsákunkra szerelhető extra akksi és stabilizátor is kifejezetten hasznos lesz. Alkalmazásával most már nagy magasságokból is bátran leugorhatunk, mert Jetpack módra (felemelni vagy lebegtetni azért nem tud) folyamatosan fékezhetjük az esésünk sebességét, így kerülve el a lezuhanást.

Ezeken felül még a kozmetikázás sem maradhatott ki, számos új ruha és jármű skin vált elérhetővé, és most már szeretett BB babónk tartályát is kicicomázhatjuk, hátizsákunkra felvarrókat tehetünk, de ami sok videojáték rajongó számára kedves lehet, hogy áthozták a PC-n már jól ismert Half-Life és Cyberpunk „missziókat” és azokkal együtt a jellegzetes tárgyakat, ruhákat, és arc skint (például kapunk egy levelet Half-Life rajongóként, hogy egy megadott terület közelében van egy kocka, amit ha leszállítunk akkor kapunk egy Gordon Freeman szemüveget, vagy egy Headcrab sapkát, sőt még a két játékra jellemző járműfestést is szerezhetünk).

Aki már végigjátszotta a játékot, az egyes esetekben (ugrató, pajtás robot, királis híd) az új tartalmak felkutatása terén kicsit mostohább helyzetbe kerülhet, ugyanis ezekkel kapcsolatban random két szállítás közötti pihenőidőben talál meg minket Die-Hardman, hogy egy kis jutalomért cserébe szállítsunk már le pár cuccot (például egy sérült hordárt kellett elcipelnünk a pajtás robotért cserébe). Talán kicsit erőteljesebben fókuszáltak az új játékosokra és az újrakezdőkre, de legalább a versenypálya és a Maser Gun kapcsán konkrét információkat kapunk.  

Ragi véleménye:

Emlékszem két évvel ezelőtt az akkor közelgő Sony exkluzív címek közül messze a Death Stranding érdekelt a legkevésbé! Jó azért megnézegettem mindig az aktuális előzeteseket a játékról, de egyszerűen nem tudtam hová tenni, mi a fene lesz ez a game, plusz ehhez hozzá jön még az is, hogy egyáltalán nem szerettem Kojima játékait, messziről kerültem a Metal Gear Solid szériát, szóval lényegében kész tényként kezeltem, hogy ez a játék nekem nem fog tetszeni! Aztán eljött a november és elkezdtem Sam kalandját, akit ugye a Walking Deadből jól ismert Norman Reedus játszott el. Lehet az Ő karaktere volt az, ami miatt belenéztem ebbe a játékba, lehet pusztán csak a kíváncsiság, a mai napig sem tudom, de abban biztos vagyok, hogy életem egyik legjobb döntése volt. Számomra egy zseniális, érzelmekben gazdag utazás vette kezdetét azon a napon. Szó szerint beszippantott az a totálisan elvont, kissé depresszív világ, amit Kojima zseniális elméje megálmodott. Veszélyt jelző bömbölő csecsemő, itt ragadt láthatatlan lelkek, misztikus tengeri élőlények, melyek ellen a vérünket áldozva harcolunk a kátrányos fekete vízben, és mindeközben még a világot is egyesítjük, „jótékonyan” segítesz minden elbújt túlélőn Amerika területén. MI VAN?! Nem kevesebb, mint 4 hétre berántott, belepörgettem 130 órát, megcsináltam több száz rendelést, bejártam minden utat, amit csak kellett, egy szóval kiplatináztam! Ezek után nem volt kérdés mikor idén megláttam, hogy jön a Director’s Cut kiadás, hogy ez bizony újra magáévá fog tenni. Arra voltam a leginkább kíváncsi, hogy másodjára is tetszeni fog-e ez a videojáték különlegesség, vagy csak felültem arra a bizonyos hype vonatra (bár jobban belegondolva engem nem igazán érdekelt a játék, egyáltalán nem vártam…), meg a kissé introvertált személyiségemnek és mások segítésének tudata (játékban is segítesz lényegében mindenkinek) volt az, ami miatt annyira szerettem futárkodni Sammel?! A választ gyorsan megkaptam, már az intro láttán libabőrös lettem, és megint megfogott az atmoszféra, a hangulat, a Low Roar – Don’t Be So Serious-e, a tálalás, meg úgy lényegében minden… Ez egy meg nem értett kivételes remekmű, amit egyszer mindenkinek pótolnia kell, mert jót tesz a lelkednek, csak bizony rá kell szánni az időt!

Összegzés

Ez kérem egy ütős rendezői csomag lett, számos hasznos és egyben szórakoztató tartalmi frissítéssel, a következő generációs technikai megoldásai pedig egy új játékkal ajándékozzák meg azokat is, akik annó még PlayStation 4-en elhordták Sam Porter Bridges csomagjait. Több, mint egy jó ajánlat, hogy az előző generációs verzió megléte esetén 10 euró fejében frissíthetjük Director’s Cut kiadásra a Death Stranding játékunkat PlayStation 5-ön. Na, itt beszélhetünk brutális ár/érték arányról, főleg, hogy egy Kojimai videojátékos mérföldkőnek is tekinthető különleges, művészi témája és megvalósítása kapcsán.

Pozitívumok

Negatívumok

0 %
Szerkesztőnk értékelése

Oszd meg a cikket barátaiddal!

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on pinterest
Pinterest
Share on skype
Skype
Share on whatsapp
WhatsApp
Share on email
Email

Értékelj:

5/5