Expeditions: Rome – Új korszak, régi tálalás

A lassan tíz éves Expeditions-széria a harmadik részéhez érkezett. Az alkotók a konkvisztádorok és a viking éra után a Római Köztársaság belviszályoktól és háborúktól hangos kései időszakát dolgozták fel.

A harmadik felvonás igencsak mozgalmas korszakban játszódik, az L. Licinius Lucullus és M. Aurelius Cotta vezette haderők harmadszor vonultak Mithridatész pontoszi király ellen. A szerepjátékos és stratégiai elemeket vegyítő játékot a fejlesztők valós történelmi eseményekre alapozták, több korabeli történelmi személyiség is megjelenik a cselekmény egy adott pontján, azonban teljes hitelességre nem szabad számítani.

A játékban egy nemesi családból származó legátust irányíthatunk, aki apja gyanúsan hirtelen halála után menekülni kényszerül, csatlakozik a Legio Victrixhez, megfordul Kis-Ázsiában, Galliában és Afrikában, majd Rómába visszatérve végére jár apja ügyének. A készítők érthető módon kicsit leegyszerűsítették a köztársaságot sújtó problémákat, kihangsúlyozták a játékos karakter szerepét, így a különböző döntéseink jobban befolyásolják az eseményeket. A főszereplő (illetve a társak) egészen rugalmasan alakíthatók, az alapvető jellemvonásokon túl az egyedi képességek hozzárendelésére és a felszerelés módosítására is lehetőség van.

Utóbbiak fontossága nem lehet kérdés, hiszen nagyon sokat fogunk csatázni. Az összecsapások körökre osztott környezetben zajlanak, személyes küldetések megnyitásához a légió segítségével elegendő számú szektort kell meghódítani az adott régióban. A légió önállóan teszi a dolgát, nekünk csupán a stratégiát kell meghatározni, mérlegre téve a kockázatokat. A harc közben lapokat kell húzogatni egy folyamatosan bővíthető pakliból, aminek következtében egy idő után egészen szép repertoárból lehet gazdálkodni. Időkorlát ezúttal már nincs, bőségesen van idő a különböző lépéseket megfontolni.

A felfedezés során zsákmányládákra, valamint hasznos erőforrásokra (pénz, élelem, gyógyszer és rabszolgák) tehetünk szert, illetve több a cselekményt érintő döntést kell meghozni. A sztori küldetések kicsit nagyobb mozgásteret biztosítanak, ilyenkor kisebb létszámú erőket mozgatunk, nagyobb szerep jut az egyedi képességeknek és a felszerelésnek. Utóbbi esetében nem csupán annak szintje érdekes, a minőségre (kopott, normál, jó és érintetlen) is érdemes odafigyelni. Fontos szerepet játszanak, a sérülések és a hűség. A sérülések különböző mértékben befolyásolják egy karakter használhatóságát, súlyos esetben hosszabb pihenőre lehet szüksége egy lesérült társunknak, sőt ellátatlanság esetén a halálával is számolni kell. Minden karakternek megvannak a saját személyiség jegyei, ezeknek a tulajdonságoknak megfelelően reagálnak a játék során hozott döntésekre.

A megjelenítés inkább funkcionális, bár a helyszínek a műfajhoz mérten látványosak és jól kidolgozottak. A színészi játék kellemes, ugyanakkor az animációkra és a karakterek kidolgozására már kevesebb időt fordítottak. A történetírók kitettek magukért, sok a szereplőkhöz csatolható mellékes információ, motivációkban sincsen hiány és döntéseink nyomán több végjátékot is feloldhatunk. A játék jól skálázható, alacsonyabb nehézségi fokon az erőforrások menedzselése kevesebb figyelmet igényel, azonban feljebb húzva a kihívás is szépen növekszik. Az újabb régiók megnyitása szórakoztató, sajnos a légiós összecsapások egy idő után elvesztik frissességüket, de a személyesebb csaták mindig tartogatnak valami érdekességet.