Horizon Forbidden West Complete Edition PC teszt – Nyugaton a helyzet változatlan?

Már 5 év telt el a Horizon Zero Dawn óta, mikor 2022-ben megérkezett a folytatás, amit a Guerrilla Games remek munkájának köszönhetően már milliók vártak lélegzet visszafojtva. 2023-ra egy nem kevesebb, mint 32 millió eladott példányos sorozattá vált a Horizon, amihez idén egy Complete Edition címkével a PC-s tábor is hozzá fog még járulni remélhetőleg pár millió darabbal.

Számos kérdés és elvárás fogalmazódott meg bennünk két éve az akkor megjelent folytatás kapcsán, reméltük, hogy javulás lesz tapasztalható a picit darabos közelharci animációk terén, a cutscenek és a gameplayek közötti furcsa váltások kapcsán, precízebb face animationt és lipsyncet (nem adták át a karakterek igazán az érzelmeket) láttunk volna szívesebben, vártuk a szabadabb barangolás élményét, az NPC-k és törzsek reálisabb megoldását és a platform szakaszok finomítását, na meg az emberekkel szemben folytatott harcok fejlesztését. Fohászkodtunk, hogy a hipe-olt víz alatti világ ne csak marketing legyen, hanem valamilyen eszközzel hosszabb merüléseket is tehessünk a nedvesebb környezetben. Lehetőleg próbáljon a folytatás felülkerekedni a bejárható terület mérete és játékidő kapcsán az elődjén, na meg villantson néhány új dögöt, fegyvert, képességet, a PlayStation 5 adta lehetőségekről már nem is beszélve. Már nem lövünk le egyetlen poént sem, ezek nagy részét akkor meg tudták ugrani.

Mikor először indítottuk el 2022-ben a Forbidden West még olyan funkciókkal is képesek voltak mosolyt csalni a rajongók arcára, mint a Sylens narrációjával kísért előzményeket elmesélő videó, vagy a karakterekről átböngészhető életrajzok. A kisegítő lehetőségekre már akkor kezdett odafigyelni a Sony, a felirat megjelenítését számos paraméterből alakíthattuk ki, de persze a magyar gamerek leginkább a választható magyar feliratnak örülhettek. Aki szerette a világról összecsipegetni az infó morzsákat, az a második rész kapcsán sem unatkozhatott, elvégre az adatpontok ezúttal is jelen voltak és vannak (hangadatpontok, hologramos adatpontok, szöveges adatpontok, szkennelt írásjelek stb.).

A különböző stílusban játszó felhasználók is megtalálhatták a számításukat, már a játék elején eldönthették, hogy a felfedezés érdekli őket vagy inkább azt szeretik, ha irányítottan az orruk alá dörgölnek mindent, az utolsó fűszálig jelezve az összes érdekességet nekünk a térképen. A korábbi fegyverhasználat prezentálós oktatómód viszont a kukában landolt, egy oktatóanyagok menüpont alatt böngészhettük át, ha valami nem volt világos. A grafikai opciók sem maradtak el, teljesítmény módban 1800p-t kapunk 60 FPS-el, míg a felbontás mód esetében 4K-t 30 FPS-el. Ízlések és pofonok, de a sebességet nem tudtuk feláldozni a 4K felbontás oltárán, a sebesség élvezetesebb játékélményt nyújt még, ha így kicsit kevésbé látványos a távolban elterülő táj.

Mi a túró folyik a horizonton?

Induláskor csak pár hónappal vagyunk az előző rész után. Aloy azonnal próbálja megtalálni GAIA egyik másolatát, mert az üszög (az a piros cucc) terjedése miatt haldoklik a földünk. A hónapokig tartó keresgélés hasztalan, de aztán egy biztató nyom fellelésekor a Nora törzs egyik harcosa, Varl is csatlakozik hozzánk, hogy együtt szembesüljünk a titokzatos fájl hamisságáról. A Carja törzs fővárosában, Meridianban felkeressük Maradot, hogy segítsen Sylens nyomára bukkanni, de Marad már kerestetett minket, ugyanis a toronynál valami nagyon nem stimmel. Döbbenten tapasztaljuk, hogy Hades mégsem pusztult el, azaz a világvége fenyegetés még mindig adott. Sylens hologram üzenetéből kiderül, hogy ő tehet az egészről, ugyanis további infókat akart kiszedni Hades-ből. Ha kíváncsiak vagyunk rá, hogy mit tudott meg, akkor vár minket az elveszett nyugaton, azonban a határon a sivatagi, a mélyföldi és az égi Tanek klánok szerveznek találkozót a Carja vezetőkkel, amit az áruló Tanek, Regalla seregei lehetetlenítenek el saját kicsinyes és önző érdekei miatt, így a békekötés most sem jöhetett létre. Szóval tovább zabálja a földünket az Üszög, Aloy szeretné Gaiat ismét létrehozni, miközben nyugatra tart Sylenshez és hab a tortán, hogy még egy árulóval is el kell bánnunk. Ez az alap kiindulópont a Forbidden West kapcsán, ami egy több szálon futó kalandban folytatódik, számos fordulattal és különleges momentummal megspékelve.

A történetbe az írók ezúttal is beleszőttek olyan kulcspillanatokat, mikor komolyabb döntéseket kell meghoznunk. Három válaszlehetőségből kell eldöntenünk, hogy érzelmeink alapján, megfontoltan vagy konfrontálódva válaszolunk az adott pillanatban. Alig párszor találkozni ilyen momentummal, de legalább ilyenkor rajtunk múlik, hogy hogyan fejezi ki Aloy a személyiségét. Igazából ez semmilyen hatással nem lesz a végkifejletre, maximum egyes párbeszédek alakulnak másként döntéseinknek megfelelően. A 2017-as Horizonhoz képest öröm volt látni, hogy a nagyobb hardveres teljesítmény már a karakterek fején is jelentkezik, ezúttal a fejlesztők ugyanis olyan Motion Capturet tettek le az asztalra, amire még a Naughty Dognál is csettintenének.

Fantasztikus ahogy látszódnak a grimaszok miatt kialakult ráncok a karakterek homlokán, vagy ahogy átérezhetjük a kínos pillanatokat egy flörtölés során az érzelmekben gazdag Face Animationnek köszönhetően. A gesztusok, érzelmek, lelkiállapotok tűélesen jelennek meg, a viccelődős momentumoktól, az együttérzésen át a természetes haragig mindennek a részesei lehetünk és a Lip syncen is jókorát tudtak javítani. Lényegesebb lett a társak jelenléte, a barátság ebben az epizódban, így nem véletlen, hogy sokkal több beszélgetést lehet előhozni. A végigjátszás alatt pedig jobban megszerethetjük a karaktereket, mint korábban és ami igazán fontos, hogy végre beköltözött a humor is a Horizon világába.

Mivel most is számos gyűjtögetni valót rejt a természet és a gépekből is szép számmal lehet kilootolni alkatrészeket, így újra gondolták a kereskedők szerepét és létét a folytatásra. Már nem egyetlen Merchantnál tudunk kufárkodni a javainkkal a tábortüzeknél, hanem szétválogatták a kereskedőket (eladni bármelyiknél tudunk). Az Öltő a ruhákért, szövetekért és tekercsekért felel, a Herbalista erősebb főzetekkel tud ellátni, a Tetováló/Ruhafestőnél játszhatunk az öltözetünk színével és a sminkünkön igazíthatunk, míg a fegyverekkel foglalkozó kereskedőnél a vadászathoz szükséges eszközöket és csapdákat szerezhetjük be.

A Szakács megjelenése nem csak a gasztronómiát csempészte a játékba, de a souls-like játékokból már jól ismert időalapú power-uppokkal is megpróbálhatjuk előnyösebb helyzetbe hozni magunkat a csaták során. Mondjuk, ha rendelünk egy Helyi Ragut, akkor annak elfogyasztásával 25% életerő és erőnlét visszanyerésen felül még 20%-al a maximális életerőnket is megnövelhetjük kemény 3 percen keresztül. Az arénánál a Díjmesternél válthatjuk fegyverre, ruhára a kihívások teljesítéséért járó jutalmakat, míg a Rohamfaragónál figurákat vehetünk a Géproham játékhoz.

A Géproham egy helyi minijáték, amit az Assassin’s Creedek minijátékaihoz vagy a Witcher 3 saját világának kártyajátékához hasonlóan a fejlesztők találtak ki. Ez a Horizon világának sakk játéka. Egy sakkot idéző, kifejezetten komplex stratégiai minijátékot különböző erősségű gépfigurákkal játszhatjuk egy táblán. A terep eltérő adottságokkal bír, pozitív és negatív hatásokkal ruházhatja fel egységeinket, így a mocsarak és hegyek stratégiai jelentőséggel bírnak, nem árt alaposan meggondolni, hogy egységeinket hova helyezzük el a pályán. Támadás előtt figyelembe kell vennünk, hogy az egységet a gyenge pontja felől vegyük célba és semmiképpen sem a páncélozott oldalukról támadjuk. Hét ellenséges gépet leterítő győzelmi pontig folyik a küzdelem vagy rosszabb esetben az ellenfél összes egységét le kell radíroznunk a tábláról. Mindig örvendetes egy ilyen minőségi és professzionálisan kidolgozott játékon belüli játék, ami plusz vaskos játékórákkal kecsegtethet, de talán egy kicsit túl lett bonyolítva.

A fő és mellékküldetések mellett most is megtalálhatóak a megbízások (Errands néven volt az első részben), amik talán valamivel rövidebb és kevésbe izgalmas feladatok, mint a fő és mellékküldetések, de ezeken felül itt vannak a vadász próbák, ahol bizonyos idő alatt kell teljesíteni a feladatokat (ölj meg adott eszközzel x robotot), továbbá most is megtalálhatók a lázadó táborok/helyőrségek (korábban bandit campek voltak), ahol bizonyos számú ellenfelet és vezetőjüket kell legyűrni (annyi különbséggel, hogy már gépeken ülve járőröznek és van balliszta is, de általában a főnöknél is van egy nagyobb fegyver).

Megmaradtak természetesen a kemencék is (korábban cauldron), ahol gyártják a robotokat, és minden kemencénél megtudunk tanulni pár új feltörést (Override), és persze a Hosszúnyakak (Tailneck) sem tűntek el, amiket feltörve a térkép egy részét tudjuk láthatóvá varázsolni, igaz ezúttal sokkal izgalmasabb és változatosabb feladatnak bizonyulnak. Akadnak azonban újdonságok is, mint például a harci verem, ahol emberek ellen kell harcolnunk. Itt jól betudjuk gyakorolni a különböző kombókat és az új támadásokat, ráadásul még kihívásokat is teljesíthetünk (csináld meg az adott kombó sorozatot, győzd le a főnököt stb.). Újdonságnak számít még a versenyfutamok lehetősége is, ahol versenyeznünk kell hátasunkkal és különböző power-upokat tudunk felvenni az utunk során, úgymint lőszert (nyilakat), vagy gyorsító löketeket, amivel egy rövid ideig ellóghatunk a többiektől. Ha mégis utolérnének akkor pedig az íjunkkal vagy a lándzsánkkal tudjuk kicsit lassítani őket, de természetesen ők se fogják hagyni, hogy békésen benyargaljunk a célba (azért ne egy Mario Kartot képzeljünk el).

Egy kis harcolásra ellátogathatunk az arénába, ahol bizonyos idő alatt x számú robotot kell legyőznünk és túlélnünk. A roncsmentő szerződések során különböző alkatrészeket kell beszereznünk a robotok kifosztásával és leszállítanunk a roncsmentő társaságnak. Nem utolsó sorban, pedig kaptunk még ereklyeromokat is, ahol értékes gyűjtögetni valót kell beszerezni. Ez utóbbi az egyik legkellemesebb eddig ismeretlen elfoglaltság, ugyanis egy speciális rom épület (mondjuk egy hotel) rejti a különleges ereklyét. Nyomoznunk is kell ezeken a részeken, a fókuszunkat használva fontos információkat kell begyűjtenünk és fel kell lelnünk a bejáratot, na meg kiötleni a bejutás módját a siker reményében. Ha kell robbanthatunk lyukat a falon, energia cellát kell átladikozni nedves terepen, vagy a környezet nyújtotta lehetőségeket kell segítségül hívnunk, mondjuk a megfelelő helyre mozgatva egy vonat kocsit, hogy a tetejéről bemászhassunk.

Fókuszáljunk a jövő megmentésére

Fókuszunk a Death Strandingből már jól ismert letapogatóhoz hasonló új funkciót kapott. Az R3 gomb rövid lenyomásával Aloy feltérképezi a közelében lévő területet, ami megmutatja a felszedhető nyersanyagokat egy rövid ideig, és sárga csíkokkal jelzi a megmászható területeket, platform részeket, ha valahova nem mehetünk ott a már a DS-ből jól ismert kis piros X-ek láthatóak. Természetesen a víz alatt is használható a letapogató funkció és a fókusz nézet sem hiányzik, mellyel ugye beolvashatjuk az adatpontokat, vagy feltérképezhetjük a robotok gyengepontjait. Már komponensenként végig nézhetjük az ellenfél gyenge pontjait, fegyverzetét és meg is lehet jelölni a legfontosabb pontot az adott gépen, ezzel segítve kicsit az esélyeinken az összecsapás alkalmával.

Na, kérem, ezentúl már nem a menüben fogjuk a ruhák, fegyverek fejlesztését elvégezni, vagy a tároló eszközöket, különleges felszereléseket bővíteni, hanem adott helyeken, mint a The Last of Us Part II-ban az erre alkalmas Munkapadoknál tudjuk a szükséges változtatásokat elvégezni. Szerencsére kellő mennyiségben megtalálható, szinte minden faluban, menekült táborban fellelhető egy padocska. A főzetek, füstbombák (ezek újak a játékban) gyorsutazás útitáskák és csapdák craftolását, pedig egy tetszetős megoldással oldották meg, mert a munkapadokon felül, bárhol a világon készíthetünk ezekből, ha van hozzá megfelelő számú nyersanyagunk. Mindössze annyit kell tennünk, hogy d-pad lefelé gombját hosszan megnyomjuk és már választhatunk is, hogy mit szeretnénk craftolni, nem kell kilépegetni a menübe, ez gyors és egyszerűbb megoldás. Gyorsutazás is változott egy picit szerencsére jó irányban, mert a tábortűznél (ahol amúgy a mentéseinket is tudjuk kezelni) van egy olyan opció, hogy ingyenes utazás, ami tábortűztől tábortűzig szól. Ha kint vagyunk a prérin és nincs a közelben tábortűz (persze szinte mindenhol van) vagy csak lusták vagyunk elcaplatni egyhez, akkor gyorsan tudunk kraftolni egy útitáskát és máris bárhova utazhatunk.

Szögezzük le azt is, hogy fegyver és ruhafejlesztések kapcsán már nem csak modificationök (olyanok, mint a rúnák, csak itt tekercsek és szövések néven mennek) vannak, hanem több szintre lehet fejleszteni őket, hogy minél erősebbek legyenek. Az alap fegyvereket és ruhákat hármas szintig, a ritkábbakat ötös szintig is lehet fejleszteni. Egyébként jóval kevesebb ilyen tekercs és szövés van, mint az előző epizódban. Erszényünket is érdemes olykor kicsit fejleszteni, elvégre a nyersanyagok, gyógyító bogyók, élelemforrások, lőszerek, főzetek, csapdák számát növelhetjük vele.

Ötféle különleges felszerelés használatára is lesz lehetőségünk. A Gyutaccsal a falon lévő tűzcsillámokat tudjuk felrobbantani, a Vontatóval elérhetetlen ládákat kaphatunk le, vagy rácsos falakat téphetünk ki segítségével, a Merülőmaszkkal tovább leszünk képesek a víz alatt maradni, az Indavágóval eltudjuk tüntetni az ajtókat/bejáratokat behálózó indákat és a Pajzsszárny segítségével magasabban fekvő területekről tudunk időt és energiát spórolva lesiklani (ráadásul egyes helyekre csak ennek az eszköznek a segítségével tudunk majd eljutni). A Pajzsszárny olykor vizuális mámorba is repítheti a játékost, ugyanis egy havas hegycsúcsról elrugaszkodva fokozatosan előttünk változik az időjárás és a táj. A havazás esőzésre vált és akár kilométereken keresztül élvezhetjük a gyönyörű terepet siklás közben, szemkápráztató látványban lehet részünk. Elképesztő, hogy mire képes a Decima engine.

Az egyik legnagyobb újítás, ha már a Munkapad mellett állunk, az a Tartalékkészlet láda. Ennek bevezetésével megszűnik a szűkös tárkapacitásból fakadó idegesítő készletmenedzsment, ami rengeteg pakolgatástól és idegbajtól kíméli meg a játékost. Már nem kell a kevésbé fontos nyersanyagokat rendszeresen pakolászni, csak azért, hogy az új javakat begyűjthessük, mostantól, ha megteltünk automatikusan áthelyeződnek az új nyersanyagok, tekercsek, szövetek ebbe a ládába, melyek minden Munkapad mellett megtalálhatóak lesznek. Kevésbé realisztikus, azonban mégis nagyon hasznos megoldás, üdvözítő a bevezetése.

Hátasunk kapcsán most már akkor is megmarad a felülírt gépünk, ha gyorsutazunk, gond nélkül le tudjuk hívni, mint az AC-ben, itt is odarakja a közelünkbe a kis Mountocskánkat. Bővült a megülhető gépek száma, most már Sörtéshátún (vaddisznó) vagy akár a raptorra hajazó karmosgyíkon is csapathatjuk, sőt már nem csak szárazföldön, de levegőben is utazhatunk. Kezelésük javult valamelyest, de ha az útról bevágtatunk a fák közé vagy sziklás területekre merészkedünk, akkor tudnak nehézkes és kissé idegesítő pillanatokat okozni. A harcokba háziasított gépecskénk is becsatlakozik, kifejezetten üdítő mikor egy vaddisznó elkezdi felöklelni a görényeket (ha elesik a harcok során akkor bizony újat kell fognunk magunknak).

Nagy részt megmaradtak a régi lőfegyverek és eszközök, de nem lövünk le nagy poént, ha azt mondjuk, hogy ezen a fronton is akad pár új szereplő. A gépekről is lerángathatunk friss nehézfegyvert (az első részben ugye a Disc Launcher a Thunderjawról vagy a sorozatlövő a Ravagerről), és ahhoz a második részre bevezetett néhány stukkerhez új lőszerfajták is dukálnak.  Talán nem lett több, sőt talán még kevesebb fegyvertípus kapott helyet a játékban (az első rész Complete Editionjéhez képest mindenképpen). Ezúttal inkább a fegyvertechnikák segítségével, a másodlagos lövésekkel próbálták változatossá tenni a felhozatalt, élvezetesebbé a játékmenetet.

A csapda vetős fegyverünk kapott egy őrző drótvető funkciót, egyfajta pajzs, de ugye a lőszerek közül használhatunk kinetikust, elembontót, savasat, sokkolósat, plazmásat, célmegjelölőt, tapadósat, megvadító berzerkerest, rezonálóst, vagy éppen robbanó, tüzes, fagyasztós verziókat. A kötélvető már képes tartályokat is a gépekre tapasztani, míg az aprítókesztyűk és a tüskevetők teljesen új eszközök lesznek a harci készleteink között. Utóbbit dárda szerűen az ellenfeleinkbe kell fúrni (van csapda verziója is), hogy letaglózzuk vagy robbanó sérüléseket okozzunk nekik. Az előbbi aprítókesztyű pedig egy diszkoszvető szerkezet, Aloy karjára van szerelve és ahogy neki feszül dobni közben aktív marad az eszköz, így, ha pont visszafele pattan, akkor vissza is tudjuk szerezni a diszkoszt. Elsősorban letaglózás mellett páncél leszedésben hatékony, de leginkább csak kisebb robotok ellen célszerű használni.

A képzettségeket konkrétan teljesen átformálták a készítők, az igaz, hogy megmaradtak a szokásosak, mint a harcos, csapdavető, vadász, túlélő, beszivárgó, gépek mestere, de sokkal komplexebbé vált a rendszer. Már nem csak az aktív képességek (például Nora harcos), hanem a passzív erősítések (mint a Közelharci sebzés, ami több sebzést okozhat), bátorsághullámok és fegyvertechnikák is megtalálhatóak, sőt az egyes passzív erősítéseket és bátorsághullámokat még szintezni is lehet. Elsőre kissé talán átláthatatlan az egész Ability rendszer, lehet sokan a pokolba kívánják a felesleges túlbonyolítottságát, de idővel értelmet nyer az egész. A harcok során lehet bátorságot szerezünk, így egy bizonyos szinten aktiválható a bátorsághullám. Egy spéci támadásról van szó, amely erősítésként funkcionál a harcok során. A közelharci erő bátorsághullám (rendkívül erős ritka képességek), kegyetlenül feltolja a közelharci sebzést egészen +300%-ra, ráadásul mellette korlátlan lándzsaenergiát is kapunk és a heves támadások letaglózzák az ellenfeleket.

De növelhető a kritikus találati esély, a távolsági sebzés, esetleg kaphatunk 3 erős lövést, láthatatlanná válhatunk, találatainkkal életerőt tölthetünk, erősíthetjük pajzsunkat vagy a csapdáink hatásfokát emelhetjük. Minden osztály kapott két bátorsághullámot, így összesen 12 db van, és természetesen egyszerre csak egy lehet aktív. Ezek mellett vannak a különböző fegyvertechnikák, amik annyit jelentenek, hogy a fegyvereknek lett egy spéci, alternatív lövése (L2 + R1) is, így akár 5 nyilat is kilőhetünk, vagy a drótvetőnél elérhető lesz az azonnal kihelyeződő gyors csapda, a tüskevető földbe durrantva csapdaként funkcionál, a robbanócsúzli lövedéke pedig pattogva egyre erősödik.

Az új robotok lenyűgözőre sikerültek, rendszerint képesek libabőrös pillanatok okozására. Említhetnénk a játék elején megjelenő Siklófog (kígyó) elleni harcot, vagy az egyik gameplay trailerből már jól ismert Rengőagyarral (mamut) folytatott küzdelmet, ahogy elképedve bámulunk egy óriási, víz alatti Hullámtépő felbukkanásakor is, ami tulajdonképpen egy őshüllő. Mosolyt csalnak az arcunkra az ugribugrizó Vetődők (kenguru), vagy a hatalmas Teknőroppantók (teknős), míg a Triceratopsra hasonlító betakarító robotok (Ekeszarv) látványától meghökkenünk, elvégre a jövő bizarr ökoszisztémájának a szerves részét alkotják.

Rohadt idegesítőek az egyébként jópofa Mászórémek (majmok), akik a fákról dobálják ránk a tüzet, de a fókuszunkat inaktiváló szemétládákat is említhetnénk és persze ezeken kívül is találkozni még új legyőzendő gépezetekkel, melyek felfedezésének örömét nem vennénk el a játékosoktól. Az előző részek fenevadjai is jelen vannak, annyi különbséggel, hogy egyes masinák kisebb változásokon estek át. Például a Watcher már nem egy jelentéktelen kis dínóka, hanem sokkal inkább egy görényre (üregásó) emlékeztető, ruganyos mozgású, föld alá menekülő rémség lett. Valahogy ezúttal sokkal nehezebbnek érződtek a játék elején az első gépi ellenfelek, mint az alap Horizon esetében.

A PlayStation 5 nyújtotta lehetőségek

Kezdjük ott a technikai részt, hogy meglepően szépen fut ez a játék még PlayStation 4 Pron is, 1080p felbontáson képes stabilan hozni a 30 FPS-t. Akinél még PS4 Pro lapul otthon és nincs egy izmosabb PC-je sem, még az is nyugodtan nekivághat PlayStation 4-en is, bravúrosan jól fut az előző generáció erősebb gépén a Forbidden West. Nyilván fergeteges a különbség a PlayStation 5 javára a nulla töltési idők, a magasabb képfrissítés és a DualSense nyújtotta extra hatások révén, ha belekóstoltunk, akkor már nem fogjuk alább adni. Senkinek ne legyenek illúziói, a 30 és a 60 FPS között nem dupla akkora a különbség, hanem totálisan más az élmény, egyszerűen beszippant a PlayStation 5-ös látvány. Ehhez a hangulathoz a zenéknek is alaposan sikerül hozzátenni, aki ismeri az Apocalypticat, az kifejezetten komálni fogja, bőségesen használtak vonós hangszereket alaposan megkeverve elektronikus zenével.

A DualSense képességeit a Forbidden West esetében sem vették félvállról, a haptikus visszacsatolásnak köszönhetően sok mindent máshogyan rezegtet meg a controller a kezünkben. Érezni, ha a vízben sodrás van, vízesésnél, ha rád csorog a víz, hátason a trappolást, de siklásnál, kötélen való lecsúszásnál is másképpen rezeg, csak úgy, mint a különböző fegyvereknél is más-más érzéseket tapasztalhatunk. Íj felhúzás, csúzli kifeszítés, dárdás ütlegelés, fűben bujkálás, falon mászás, ládák tologatása bizony mind-mind más módon lép interakcióba a kontroller a kezünkkel. Az adaptív ravaszok pedig igazából szinte minden fegyvertípus esetén másképpen viselkednek, meg az ajtók, autóroncsok feltörésénél is.

Használják a controller hangszóróját is, például siklásnál, lecsúszásnál, ütéseknél, csúzli,íj felhúzásnál / kilövésénél aktivizálódik a hangszóró, vagy egyes hangüzeneteknél a zajok közvetítésére. Na, meg persze más hangokat hallhatunk, ha fókuszt használjuk, ha koncentráltan (lassítva nagyítva) célzunk, faág törésnél, vontató használatánál, egyes fegyverek, mint a tüskevető, kötélvető és a nyílvetők használatánál. Szóval kétségtelen, hogy a controller nyújtotta lehetőségekkel éltek az alkotók, ahogy a 3D Audio sem maradt parlagon. Egészen kellemes a hangzása a 3D Pulse fülesnek, de talán nem nyújt akkora élményt, mint tette az Unchartednél vagy a Returnalnál, de persze azért határozottan jobb, mint egy PlayStation 4-en használva.

PC verzió a horizonton

Végezetül beszéljünk néhány bekezdést a személyi számítógépes kiadásról is, ami Complete Edition megnevezés révén minden finomságot tartalmaz. Míg Aloy-al feltárjuk az ősi múlt örökségét és kiderítjük, hogy mi is folyik a háttérben, valamint próbáljuk a világ rendjét helyreállítani, addig több tucatnyi kellemes játékórában lesz részünk. Az egyensúly visszaállítása nem kis feladat, így a Burning Shores kiegészítőt is tartalmazza a PC-s Complete Edition, sőt számos számítógépes funkcióval is felvértezték. Ott kezdődik a PC-s örömmámor, hogy egészen jól optimalizálták, még egy integrált VGA-s DELL Precision 7550-es (Intel Core i9-10885H / 16 GB RAM) is képes futtatni, mondjuk azért eléggé korlátozott módon. Pedig a képkockaszám növelésének érdekében is mindent megtettek, már a megjelenéskor elérhető az NVIDIA DLSS 3-as, az Intel XeSS vagy az AMD FSR 2.2-es is, és a jövőben is folyamatosan érkeznek majd a frissítések az AI alapú felskálázás témakörében. Már most bejelentették, hogy készül az AMD FSR 3-as a Frame Generation társaságában, igyekeznek mindent megtenni, hogy a felhasználók a lehető legtöbbet ki tudják hozni drága hardvereikből.

Sőt, azok a felhasználók, akik rendelkeznek 21:9-es Ultrawide vagy már ennél is nagyobb 32:9-es Super Ultrawild kijelzővel lehetőségük lesz teljes terjedelemben élvezni a Horizont, ugyanis felkészítették ezen eszközökre a játékot, sőt még a hárommonitoros 48:9-es lehetőséggel is élhetnek azon szerencsések, akiknek lapul otthon egy ilyen kegyetlen setupja. Aki teheti PC-n is használjon kontrollert, de nem akár milyet, ugyanis a DualSense nyújtotta élményeket kár lenne kihagyni. Vezetékes módban használva lesz teljes az élmény elvégre a haptikus visszacsatolás és az adaptív ravaszok egy új szintre emelik a kontrolleres játékélményt. A PC-s verzió a Steam felületén érhető el és a fejlesztők letették a kisdobos esküt, hogy mihamarabb szállítják majd a játék Steam Deck verzióját is, így utazás közben sem kell majd mellőznünk a kalandozást.